Csütörtök, 2024 Március 28, 23:09
Makettező Baráti Kör Kapuvár
Üdvözöllek Vendég | RSS
Nyitólap | A makettezésről kezdőknek és haladóknak... | Regisztráció | Belépés
Honlap-menü

Belépés


Hasznos!

Nyitólap » Cikkek » A makettezésről

Negyedik rész - Építés saját kézből
 
 
    Magad uram, ha szolgád nincsen!
Saját kézből építeni, némi makettezői gyakorlatokkal felvértezve, nem nagy ördöngösség. A bökkenő mindössze annyi, hogy általában azokról a témákról létezik említésre méltó rajz, amelyekről eléggé jó makettek vannak forgalomban, és sajnos ez fordítva is igaz; ami nem jelent meg eddig makettként, arról rettentő nehéz többnyire értékelhető, mérethelyes rajzot föllelni. Ilyen esetekben, csak a fotókról történő méricskélés és arányszámolgatás, ill. a fennmaradt méretadatok segíthetnek. A "talált" rajzok, de legfőképp' a grafikák esetében, erősen indokolt a föllelhető fotókkal történő, részletes összehasonlítás, mert a valósághű megjelenítéshez általában annyi közük van, mint a WC-n elfütyörészett Wágner operának. Akár csak egy alkatrészt, akár teljes makettet készítünk, tanácsos az elképzelésről többnézeti rajzot készíteni és a megvalósítás alkalmával erről a rajzról a méreteket, közvetlenül átvinni a készülő munkadarabokra.
 
Mérés és jelölés: Vannak akik nem kerekítenek nagy feneket az ügynek. Rádobjuk a vonalzót, oszt jó'van. Nem nekik szól ez a rész. A pontos mérés eszközei a tolómérő

, a szúrókörző, a mérőkörző, a jelölésé pedig papíron, a legkevesebb 3cm-esre hegyezett, tűhegyes, 5H-s grafitceruza, minden máshoz pedig a karctű. Tolómérőt és mérőkörzőt, (már olyat ami nem gagyaládé) csak kapni érdemes, mert horror ára van. A szúrókörző, a fájdalmasan drága, de nélkülözhetetlen kategóriába esik. Csak és kizárólag a csavarmenettel szabályozható szúrókörző az, ami használható. Az ollósan nyíló, eldobhatós. A karctű viszont házilag elkészíthető, kívánság szerint többféle kivitelben, profi szinten, egyszerűen. Az én karctűim wolfram ill. titánium ötvözetű, hétköznapi betonszegekből lettek kicsiszolva házilag. Vékony rézcsőbe ragasztottam a fúrógépbe fogva (különböző szögek alatt) formára csiszolt betonszegeket, majd parafadugókba ragasztottam a csöveket. A dugókat cseppformára esztergáltam fúróba fogva, #240-es polírpapírral. Jó ergonómiai kialakítású szerszámokat kapva így nem csak jelöléshez, de ezzel karcolom sablon mellett a nyílásfedeleket és más íves karcokat, valamint ezzel "szegecselem" az összes olyan szegecselni valómat, ahol nem használható a kerekes szegecselőszerszám.

 Készítettem egy vastagabb betonszegből olyan szerszámot is, aminek kb. 38-40° alatt csiszoltam be a hegyét, tehát nagyon tompa, a hegye pedig egy kb. 0,3mm átmérőjű félgömb. Ha ezt finoman a sztirolba előzőleg nyomott szegecsszerű lyukra nyomom, olyan mélyedést hagy maga után, ami a szegecsek körüli, a terheléstől "felpárnásodott" alulemezt tökéletesen imitálja. A szúrókörző nálam a másik univerzális mérő, jelölő és vágóeszköz. Mérésnél, főként ha hepe-hupás makett felületén kell mérni, nélkülözhetetlen eszköz. Sokszor, még a rajzról is ezzel veszem le, nem csak átvitelhez, de méréshez is az adatot és úgy mérem fel a 0,5 tizedes beosztású, ipari fémvonalzóra. Nem "felejti el" és nem "számolja rosszul" a méretet. Tized mm pontosan szabályozható. A mérések 95%-át ezzel az eszközzel végzem. Egyik szárában a tűt, humán 1-es (rózsaszín) injekciós tű, levágott, kb. 2cm-es hegyére cseréltem. Így nem csak mérésre, jelölésre használható, hanem ezzel vágom a 0,5-ös és annál vékonyabb sztirollemezeket is. A lemez egyenesre csiszolt éléhez illesztem a tompább tűt és a megfelelő távra szétnyitott másik, injekciós tűs szárával jelölök, vagy többször, oda-vissza végighúzva a lap éle mentén a körzőt, vágok a lemezből csíkokat, ha arra van szükség. Természetesen így a körző, 0,5mm es lemezvastagságig körkivágásra is alkalmas, kb. 4-5mm-től, 60-70mm-es átmérőig. Jelölésnél, a fehér sztirollemezen karcolt jeleket, grafitporba mártott ujjal bedörzsölöm, különben nem igazán láthatóak.
Mérési turpisságok: Mérésnél, - és mindenhol máshol - alapszabály, hogy a nagy felől közelítsd a kicsit. Minden formának, minden tárgynak vannak külső, befoglaló méretei, melyeket mintegy keretként használhatunk a későbbi mérések és arányítások során. Ezeket a befoglaló méreteket vesszük le először és minden ezen belül lévő alakzat méretét ehhez arányítjuk, a mérési pontatlanságok kiküszöbölése érdekében.
A láncméréseket kerülni kell, mert a hibák összeadódnak. Tehát ha egy egyenes több szakaszból áll, a mérést az egyenes teljes, (befoglaló) hosszával kezdjük, ezután pedig a szakaszokat az ellenőrzéshez kétféle képpen mérjük. Így megmérjük külön-külön az a., a b., és c., szakaszokat, majd az ellenőrzéshez megmérjük ugyanezen szakaszoknak, a kezdőponttól, azaz a 0-ától való távolságát is.
Kör kerületének szakaszokra osztásánál is csak ellenőrzésre használjuk a 360°-ban, kezdőponttól kezdőpontig haladó mérést. Magát a szerkesztést felezéssel végezzük úgy, hogy páros körcikkszám esetén a kört megfelezzük, negyedeljük stb. Páratlan körcikkszám esetén pedig fenti módszert csak az arányításhoz használjuk, hogy a láncmérés pontatlanságait ez alapján lehessen korrigálni.
 
Az építés alapanyagai: Csörgőkígyótól a villanyzongoráig minden. A '80-as években munkavédelmi táblákból és katonai eskü táblákból állt az itthoni repertoár. Ma már azért valamelyest haladok a korral. Tartok itthon 0,14/0,25/0,3/0,5/1,00/2,00/3,00/5,00mm-es sztirollemezeket.

0,25-2,00-ig Z63-tól szerzem be. A 0,14-es és a 3,00/5,00 nagyon ritka madár, de szerencsére ritkán van rá szükség is. A fémlemezek közül a réz és alulemezeket használom leginkább. Tartok itthon 0,05mm-es vörösréz lemezt minta levételre és huzagoláshoz. Ezt olyankor használom, mikor pl. egy bordás lemez felületet szeretnék lemásolni. Kiszabom a kívánt alakot, ráfektetem a mintára, és fogkefével átsatírozom a lehelet vékony lemezre a mintát. Ezt a lemezt ragasztom pillanatragasztóval a készülő makettre. A nagyobb lövegek csövébe is ebből készítem a huzagolást. Használok még 0,16mm-es sárgaréz lemezt olyan házilagos fémezéshez, ami fémmaratás nélkül is kiszabható házilag. Nagyobb méretű fémlemezt igénylő munkáimhoz, nyomdai műnyomó lemezeket használok. Ezek kemény és rugalmas alumínium ötvözetek, kb. 0,15 és 0,2 valamennyi századmilliméter vastagságban. Évtizedek óta gyűjtögetem a különböző élelmiszeres dobozok hermetikus lezárására használt, ötvözetlen, lágy alulemezkéket.

 Egy erre (és sok más feladatra) rendszeresített balsafa tömbön, különböző formájúra előzőleg kialakított bambusz pálcikákkal formálom ki a levegőbeömlő nyílásokat ebből a vékony és képlékeny alulemezből, körbe vágom, éleit megcsiszolom és ezeket ragasztom a makett felületére, nem a gyári, sztirol bügyröket kapirgálom a maketten, több-kevesebb sikerrel. Ebből készítem a fényszórók foncsorozott belsejét is. Ketté vágott fültisztító pálcikát fogva a fúrógépbe, polírozom tükör fényesre, végül egy vékony fényes lakkréteggel védem meg a korróziótól. (bemattulástól) Látványát tekintve, alig marad el a lézerfóliától. Továbbá nélkülözhetetlen segédanyag még a hengerelt ólomfólia, különböző vastagságokban, valamint a fémszövet.

Előbbiből ponyvák, rongyok, szíjjak, utóbbiakból különböző rácsok, védőhálók, vagy akár autóhűtők készíthetőek. Beszerezhetőek interneten, vagy börzéken, akár mindjárt Z63-tól is. Mivel ugyan azzal a technológiával készülnek, mint az eredeti hálók, ugyanúgy is néznek ki. Itt kell még megemlítenem a különböző anyagú és vastagságú drótokat. Amiknek anyagát tekintve jó hasznát látom itthon, az az elektromos tekercsekben használt, lakkszigetelésű, vörösrézdrót, a színesfém üzletekben horror áron vásárolható lágy, vagy kemény sárgarézdrót, és a cin huzalok. A rézdrótokból készül nálam az összes kapaszkodó, cső, és egyáltalán minden, ami rúd alakú és kiváltható rézzel. Nemcsak a saját építésű maketteknél használom, hanem sorjázás helyett erre cserélem a gyári makettek, minden rúd alakú alkatrészét is. Nem kell sorjázni és nem törik. Ez engem minden fáradtságért kárpótol. A drótot csípőfogóval, vagy a vékonyabbakat snitzerrel vágom méretre. Nyílegyenes alakjukat az OLFA munkalapon, egy teljesen sima, már csak erre jó, öreg szike nyelével görgetve nyerik el. Igazándiból bármi, ami teljesen sima, kemény és nem hajlik, alkalmas a feladatra. Csak egyszerűen megsodorgatom vele a girbe-gurba drótot, mint anyám a tésztát, és máris egyenes. Futóműaknák, motorterek, kabinbelsők huzalozásához, a könnyebben alakítható cin huzal az ideális. Tekercsben, 30-40.000.-ft-os áron kapható a színesfém üzletekben. Én, azt a néhány méteres darabot, amire szükségem van, - koránt sem meglepő módon - Z63 Zolitól szerzem be, néhány száz, kemény tallérért. A vastagságok megoszlása, anyagonként és felhasználási sűrűségük szerinti sorrendben a következők:
Vörösréz: 0,3/0,6/0,7/1,00/0,4/0,5/1,2/---0,1/0,2/0,5/0,8/0,9 Ezeket elektromos tekercsekből bontom ki.
Lágy sárgaréz: 0,3/0,6/1,2/1,7/2,5 Z63-tól.
Kemény sárgaréz: 0,3/0,4 Z63-tól.
Cin huzal: 0,23/0,3/0,5/0,7/1,00 Z63-tól.
Amióta ezek itthon vannak, nem volt szükségem más anyagra, vagy méretre.

 Említenem kell még a különféle zsinórokat, madzagokat, láncokat. Vontatókábelek utánzására 1/35-ös léptékben, a szépen megfont rézkábelek, vagy a műselyem zsinórok a leg alkalmasabbak, szép kivitelük okán. Vékonyabb sodronyok imitálásához, a DEWLON cérnát találtam eddig a legmegfelelőbbnek, mert (ha jól tudom perlon) elemi szálakból van sodorva, és nem szőrös. A legvékonyabb (mondjuk 1/72-es antennakábelhez) a Z63-féle angyalhaj. Láncnak a legvékonyabbakhoz fémmaratást, a vastagabbakhoz gépi ezüstláncot használok. A gépi ezüstláncot maszek, ezüstműves ékszerészektől lehet beszerezni. Az ára sem ijesztő. Viszont szép.
Használok mindent, ami kéznél van és méretét, vagy alakját tekintve megfelelőnek tűnik. Így a különböző pezsgőtablettás, kindertojásos, és más dobozokat, esetenként élelmiszerek csomagoló anyagait. És természetesen az Evergreen család termékeit.
 
Segédeszközök: Nem egyszerű feladat pl. derékszögben lyukat fúrni. Mivel nem mindenkinek adatik meg az a jólét, hogy otthon olyan nyalánkságokat tartson, mint a fúróállvány, vagy óráseszterga, ezért a derékszögű furatokhoz készíthetünk szamárvezetőt is, házilag, se perc alatt, filléres anyagfelhasználással. 1mm vtg. sztirollemezből vágjunk ki precíz szerkesztés után, 3db derékszögű, 30mm befogójú, derékszögű háromszöget. Az egyik háromszöget alapnak használva, ragasszuk a másik kettőt derékszögben a befogói éléhez úgy, hogy a sarkaiknál, a két háromszög egymással, csak érintkezzen és ne legyen fedésben. Az így kialakított mélyedésbe illesztett fúró, pontosan merőlegesen fog állni az alapra.



 Ugyanígy készíthetünk el mindenféle segédeszközt, célszerszámot, vagy sablont munkánkhoz. Cak ötlet szinten, a teljesség igénye nélkül, készítettem pl. derékszögű hajlításokhoz lemezhajlítót, fém maratott zsanérok hajlításához zsanérhajlítót,



 lekötőszemek hajlítására használt sablont, gérládát, ezer féle vágósablont, összeállító sablonokat a bonyolultabb formákhoz, és sok-sok célszerszámot. Holkercsiszoló eszközt, 2 és 4mm-es rádiusszal, cső alakú munkadarabok belső csiszolására alkalmas szerszámot egy kiszolgált jelölőfilc szárából, stb. "nincs lehetetlen, csak tehetetlen" alapon. Következik az Építés.
 
- Medve -
Kategória: A makettezésről | Hozzáadta: H1i (2011 Szeptember 05)
Megtekintések száma: 5696
Online:
Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Barátaink

Keresés

Copyright MyCorp © 2024 Ingyenes webtárhely uCoz